|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
BEVEZETŐ GONDOLATOK
Mi valójában a bányászat, ez az ősidők óta végzett tudatos emberi tevékenység? A hasznosítható ásványi nyersanyagok: építőipari nyersanyagok, ércek, földgáz és egyéb gázok, kőolaj, nemfémes ásványok, szén, víz-hévíz stb.
A tanulmány kidolgozásárólA pályázat beadásakor nem volt ismert, hogy Magyarországon hány bányászati (döntően szénbányászati) emlékhely, emléktábla, szobor, múzeum stb. található. A munka megkezdésekor (a felmérés kezdetekor) döbbentünk meg arról, hogy vélhetően kb. 800 ilyen emlék van 82 városban, községben, aminek a felmérése még egy-két megyében is nemcsak időigényes, hanem komoly anyagi költségkihatással bír. A munkánk során arra törekedtünk, hogy legalább két-három megyét a lehető legteljesebben dolgozzuk fel. Bízunk abban, hogy ezt a munkát eredményesen tudtuk elvégezni és figyelemmel kísérjük a további pályázati lehetőségeket, hogy a munkát folytatni tudjuk. Talán nem véletlen, hogy ilyen nagyszámú emlékek maradtak fel, hiszen röviden A bányászat múltjáról a Kárpát medence és Magyarország területén Az 1950-1951-ben a Veszprém megyei Lovas községben feltárt festékbányát az ősember 30-40 ezer évvel ezelőtt művelte, ez az emberiség legősibb bányája. Ezt követően 6-7 ezer éve, a neolitikumban kovafejtők működtek. A római korban Pannóniában (a mai Dunántúlon), Dáciában (Erdélyben) és Dalmáciában jelentős nemesfém bányászat volt. Erről sírfeliratok, emlékkövek és viasztáblák, a bányaművelésre jellemző kéziszerszámok, agyaglámpák, szállítóteknők tanúskodnak. Erdély területén sóbányákat műveltek. Az államalapítás után az erdők és a föld méhének kincsei királyi kézbe kerültek. A Garam vidéke, majd Gömör és Zólyom környéke, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya jelentős arany- és ezüst termelő központ lett. A XVI. század végére a rézbányászat fellendült, a Thurzók és Fuggerek révén Magyarország világgazdasági jelentőségű termelésével a vezető európai bányászati országok közé került. 1627-ben Weindl Gáspár a világon először a selmecbányai Felső Biber táróban használt bányászati célú robbantást. Hazánk első szénbányája 1759-ben Sopron melletti Brennbergen kezdett termelni, 1926-ban Gánton kezdetét vette a hazai bauxitbányászat, az 1930-as években ismét új bányászati ágazat, a kőolaj- és földgáztermelés indult meg Zalában. Hazánkban a szénbányászati termelés 1964-ben érte el a csúcspontját, sajnos azóta folyamatos bányabezárások történnek, jelenleg már csak egy mélyművelésű barnakőszénbánya (Márkushegy) és két lignitbánya (Bükkábrány és Visonta) működik. Ennek egyik döntő oka az volt, hogy korábban az alacsony gáz- és kőolajárak miatt a döntéshozók a szénhidrogének adtak prioritást, majd a kőolaj árrobbanás bizonyos széntermelés igény fele fordult, de a környezetvédelmi előírások miatt 2004-re több medencében be kellett fejezni a széntermelést (Ajka, Dorog, Lyukóbánya, Tatabánya). A jelenlegi helyzetSajnos még napjainkban is sok nem megalapozott vélemény hangzik el Magyarország ásványi nyersanyagvagyonáról, ezért bemutatom hazánk ásványi nyersanyagvagyonát, annak nominál gazdasági eredményét. Ebből megállapítható, hogy nem igaz az a nézet, hogy hazánk ásványi nyersanyagokban szegény ország.
Magyarország ismert nyersanyagvagyonának összefoglaló adatai
* 1.000 m3 gáz = 1 tonna Az, hogy a bemutatott ásványvagyon meddig és mire elegendő, azt döntő módon a gazdasági (világgazdasági) mutatók határozzák meg. Az nyugodtan már most kijelenthető, hogy a lignit, a kőolaj- és földgáz, a nem fémes ásványok és az építőipari nyersanyagok kitermelésének gazdaságossága a világpiaci árakkal is mérve határozottan versenyképes. Bizonyára a jövőben a dubicsányi barnakőszén-, a recski ércvagyon is hasznosításra kerül. Kiadványunk célja, hogy bepillantást adjunk ezen ősi szakma, a bányászat Magyarországon még fellelhető emlékeiről és emlékhelyeiről. De továbbra sem felejtsük el azokat akik a korábbi évtizedekben a bányászatban dolgoztak és hősi halált haltak a természeti erőforrások kiaknázása során. Ennek számtalan példáját lehetne bemutatni (pl.: Dorogházán, ahol a termelés már több évtizede megszűnt éppen e sorok írója avatott fel egy emlékművet amin egy emléktábla is hirdeti a dorogházai bányászat hősi halottainak a nevét) és a sor minden évben folytatódik. Alapítványunk folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és kéri az érintett területek önkormányzatait is, hogy segítsék munkánkat ez irányú céljaink megvalósításának érdekében. 2006. április
Dr. Horn János |